Tudástár

Manapság egyre többször hallani olyan kifejezéseket, hogy hűtő-fűtő klíma, téliesített klíma vagy fűtésre optimalizált klímakészülék. Az eligazodás pedig nem mindig egyszerű a különböző szakkifejezések, a hangzatos ígéretek és a reklámüzenetek között. Öntsünk tehát tiszta vizet a pohárba!

A ma kapható készülékek szinte kivétel nélkül hűtő-fütő klímák, azokkal tehát egyaránt lehet hűteni is, fűteni is. Ha tehát csak rásegítő jelleggel, ősszel és tavasszal szeretnénk a klímát fűtésre használni, arra alapvetően minden 2015 után gyártott készülék alkalmas.

Más a helyzet, ha télen, tartósabb fagy idején is szeretnénk használni a klímát. Ilyenkor a készüléket téliesíteni kell, ami egy ún. téliesítő szett, azaz különféle fűtőalkatrészek utólagos beszerelését jelenti. Az ilyen módon téliesített klímát már bátran használhatjuk nagyobb hidegben is, bár komolyabb mínuszok esetén a készülék hatásfoka jelentősen esik.

A leginkább energiatakarékos megoldás az, ha eleve egy fűtésre optimalizált klímát választunk. Ennek kialakítása aktívan támogatja az egész éves használatot.

Költséghatékony fűtés

A klímák fűtési hatékonyságát a gyártók az ún. SCOP-érték formájában adják meg. Ez egy szezonális mutatószán, ami azt jelzi, hogy 1 kW elektromosság felhasználásával a készülék hány kW fűtési energiát állít elő. A fűtésre optimalizált Kaisai PRO+ például 4,6-os SCOP-értékkel (átlagos érték) rendelkezik, azaz a készülék 1 kW felvett elektromos energiával 4,6 kW fűtési energia előállítására képes.

Hogy ez hogyan lehetséges egyáltalán? Úgy, hogy a klíma egyben hőszivattyúként is működik, azaz hasznosítani tudja a kültéri levegő energiáját, akkor is, ha odakint hidegebb van, mint idebent.

További előnye a fűtésre optimalizált készülékeknek, hogy széles működési tartományban biztosítják a lakás fűtését. A Kaisai PRO+ például még -30°C külső hőmérséklet mellett is képes fűteni. ECO-üzemmódban pedig intelligens teljesítményvezérlés biztosítja a kiemelten alacsony energiafogyasztást. Ennek köszönhetően a Kaisai PRO+ hatékony alternatívája az egyéb fűtési lehetőségeknek. De lássuk is, hogy „mennyi az annyi” pontosan.

Fűtési módok összevetése

Vegyünk példának egy nagyobb alapterületű, 220 m2-es családi házat, amelynek megfelelő szigetelés mellett az éves fűtési igénye 11.000 kWh. Ha a házat elektromos panellel vagy elektromos kazánnal fűtjük, akkor minden kifizetett kWh-ból ugyanennyi fűtési energia keletkezik. Azaz 1 kW felvett = 1 kW leadott teljesítmény.

Ha viszont a fűtésre optimalizált Kaisai PRO+ klímával oldjuk meg a fűtést, úgy a fűtési szezonban 1 kifizetett kWh-ért cserébe a berendezés átlagosan 4,6 kWh energiát állít elő. Ezen felül igényelhetünk H-tarifás elszámolást: ilyenkor a fűtésre használt áramot olcsóbban tudjuk vételezni. Amint az a táblázatból is látszik, a H-tarifa a hagyományos áramköltségnél jelentősen kedvezőbb.

Kiszámoltuk annak a költségét is, ha gázzal oldanánk meg a példában szereplő ház fűtését. Az alábbi táblázatban összegeztük ezeket az adatokat is.

(Megjegyzés: ez egy elméleti számítás, a valós értékek ettől eltérhetnek!)

Amint a fentiekből látható, az egyszerű elektromos fűtések használata csábító lehet ugyan az olcsó beszerelés miatt, de ezek csak nagyon drágán üzemeltethetők. A gázzal történő fűtés ennél lényegesen olcsóbb, de ott más problémákkal szembesülünk: a gáz bevezetése költséges, ráadásul a füstgázelvezetést szintén meg kell oldani. A gáz emellett viszonylag környezetszennyező is.

A megvizsgált lehetőségek közül a leghatékonyabb megoldást egy minőségi klímakészülék jelentheti, amely olcsón üzemeltethető, könnyen beszerelhető, és egész évben komfortos hőmérsékletet biztosít a lakásban. Ilyen eszköz a PRO+, a Kaisai csúcskategóriás oldalfali klímája. A PRO+ klímában alkalmazott modern technológiák megegyeznek az ismertebb márkák technológiáival, a készülék ára viszont jellemzően jelentősen kedvezőbb.

Tudjon meg többet a Kaisai PRO+ készülékről itt: kaisai.hu/termekek/pro/